Kecskeméti BRG gyárigazgatója Stenczinger Sándor, majd Rudasi Károly volt. Párttitkár először Bodri Béla, majd Gáspár Sándorné lett. SZB titkár Gráf Károly és Balla Lászlóné voltak. KISZ titkár Lám Lóránt, Lovas László volt Nemetz Gyula előtt. A BRG Magnetofon Gyáregységében orvosi rendelő működött és saját konyhája volt, így étkeztetési lehetőséget is biztosítottak a műszak végén az újonnan épített szociális épületben. Előtte a fejgyártás és iroda épületében (régi laktanya épületben) a pince részben volt az öltöző. A gyár a dolgozóknak továbbtanulási-, üdülési-, sportolási lehetőséget biztosított. A gyáregység dolgozói rendszeresen részt vettek a különböző bajnokságokon., így rendszeres asztali tenisz, kispályás labdarúgó, sakk, lövész, atlétikai, kézilabda, röplabda bajnokságot szerveztek, melyeken a részt vevő dolgozók, csapatok több díjat is szereztek.
A BRG (Budapesti Rádiótechnikai Gyár) rövid gyártás története.
A kialakulás időszaka (1953-1956)
1. A BRG természetes elődje a Vörös Szikra Gyár volt, ami 1953.jan.1-el alapult
2. 1954-ben megkezdik az M-1, M-2 magnetofonok gyártását.
Az Útkeresés időszaka (1957-1963)
1. 1956.jan.1-el megszüntetik a Vörös Szikra Gyárat; ezután a Beloannisz Híradástechnikai Gyár „V” gyáregységeként működik.
2. 1957.jan.1-i hatállyal Budapesti Rádiótechnikai Gyár néven ismét önálló vállalattá alakul. Ezután a vállalat fő profilja URH adó-vevő berendezések, magnetofonok, hajózási elektromos berendezések gyártása.
3. 1961-ben a nyugati licenszben gyártott, közismert „MAMBÓ” (M-5, M5a) tipusú magnók termelését megkezdik a kecskeméti gyáregységbe.
4. 1960-as években a gyár fő profilja a közszükségleti magnetofonok, URH rádiótelefonok, diszpécser telefonok gyártása. Ez időszakban kezdik el az M-8 „Calypso” gyártását.
A megerősödés, a kollektíva kialakulásának időszaka (1964-1972)
1. 1966-1967-ben kazettás magnetofon típusok kifejlesztése
2. 1968-nan tömegszerű gyártása az MK-21, MK-22 típusoknak
3. Megkezdik az orsós és kazettás magnetofonok kombinációjából kifejlesztett M-11-es gyártását.
4. 1969-ben Salgótarjánban megkezdődik a zártláncú URH rádiótelefonok gyártása.
5. 1972-ben megkezdődik a mágnesfejek és az MK-23 gyártása a BRG kecskeméti gyáregységében
„A” kategóriájú vállalattá szerveződés 1973-tól
1. 1974-ben gyártja a vállalat az első sztereó magnetofont; az MK-42-t.
tovább fejlesztett típusai az MK-42A, MK-43.
2. 1977-ben MK-27 típust gyárt a vállalat.
3. Gyártott típusok voltak még azMK-25, MK-25A, MK-26, és adatrögzítő magnetofon a Videotonnak. Mechanikákat gyártott a vállalat Teslának, Svédországba és az akkori SZU-ba. A fej export is jelentős volt.
A rendszerváltás után először a BRG kecskeméti gyáregysége, majd az anyavállalat is megszünt.
Alább néhány érdekes adatot közlök a vállalatról.
A vállalat a Budapesti Nemzetközi Vásárokon (BNV) az alábbi versenydíjakat nyerte:
1969. M-11 orsós –kazettás magnó BNV díj
1972. MK-23 hordozható kazettás magnó BNV serleg
1974. MK-42 kazettás sztereó magnó BNV díj
1977. MK-27 kazettás magnó BNV díj
A vállalat a vásárdíjakon kívül több elismerésben is részesült.
Így 1966-ban Élüzem
1967-ben Élüzem
1968-ban Kiváló Vállalat
1970-nen Kiváló Vállalat
1975-ben Kiváló Vállalat
1979-ben Kiváló Vállalat címet kapott.